Szeretlek-Gyűlöllek Társasjátékok

Nekem ilyen a Kingdomino kezdetek. Mindig lelkesen ülök le játszani, de valamiért ez az a játék, amiben képtelen vagyok nyerni. A harmadik verzióval játszunk általában, és vagy a lapkák nem jönnek úgy, vagy elviszik előlem, vagy az ősemberek nem jönnek, és legtöbbször felidegesít, pedig amúgy jó jàtéknak tartom.

Remek video 😂

Hét csoda párbajhoz még mindíg szemezgetünk az agora kieggel 😅

Space Alert. Nagyon vicces, nagyon kreatív, nagyon egyedi. 4-5 játékossal mindig szépen megtervezünk mindent, aztán valakinek van egy jobb ötlete es borul minden, és jön az Aaaarrrrgh érzés.

A Szüret. Valahogy nem jön ki. Több írogatós játékom van, mindet imádom, de ez annyira bosszant, hogy ez lesz az első játék, amit nem tartok meg. A játék ritkán idegesít. Az zavar, ha AP van.

Nekem ezek a gyűlölöm és szeretem társasélményeim:

1) A Fenevad:
Eddig egy játékom volt vele, vadászként csúfos kudarcot vallottunk, pedig végig ott voltam a Fenevad nyomában, de egyetlen életet épphogy sikerült nagy nehezen elszednem tőle, a céljaiban meg esélyünk nem volt megakadályozni, mert az első éjszaka után annyira erős lett hozzánk képest, hogy az valami brutál volt. :D
A játék hangulata nekem nagyon tetszett, tényleg átjött ez a feszültség, de az is látszott, hogy csak akkor van bármi esélye az embernek, ha ténylegesen kiismeri a játékot és mindenki aki játszik a játékkal már nem egy játékon van túl vele. Ez meg nem éppen szerencsés így, mert az első játékélmény határozza meg leginkább, hogy az ember akar-e vele többet játszani.
Ennek ellenére megvettem a játékot, de elhatároztam, hogy házszabályozom, valahányszor új játékossal játszok vele, hogy kiegyensúlyozottabbnak érződjön a játékmenet.

2) Igenis sötét nagyúr:
Régen nagyon szerettem, kis tét nélküli, kreatív, vicces partyjáték, de mint minden partyjátéknál ennél is nagyon meghatározó, milyen társasággal játszod, így volt nagyon unalmas, nagyon össze-vissza csapongó és nagyon jó játékélményem is.

3) Az utolsó erőd:
Imádom a hangulatát, nagyon jó atmoszférát teremt, tényleg átéljük közben azt az élményt, hogy vállt-vállnak vetve harcolunk az egyre erősebb és egyre több szörny ellen, akik be akarják venni az erődünket. De a szerencsefaktor része miatt piszok nehéz megnyerni és nagyon idegesítő tud lenni, amikor egyszerűen körökön keresztül szerencsétlenül dobsz és emiatt bebukjátok a játékot. Ennek ellenére nagyon szeretem, sok egyszemélyes játékalkalmam is van vele.

4) Bang! - A kockajáték:
Az utolsó erőd és Az igenis sötét nagyúr keveréke: Nagyon nem mindegy, kikkel játszod, plusz nagyon nagy a szerencsefaktor benne a kockadobás miatt.
Amiatt ezt vettem meg, és nem a kártyás verzióját, mert azzal 2 óránál rövidebb partym nem nagyon volt, a kockás meg gyors játékot ígért. Ennek ellenére a kockaverzióval is volt már akár 2-3 órás játékom is, ami a végére nagyoon unalmassá vált, főleg a kiesettek számára.

5) Everdell:
Gyönyörű játék, hatalmas húzópaklija van, és imádom, ahogy egyre jobban nyílik ki a játék. Viszont mindig az az élményem van vele, hogy végre egy csomó mindent csinálhatok, erre már nem tudok több lapot lerakni, mert betelt, a max amit enged a játék azt én már teljesítettem, és gyakorlatilag gyűjtögetem a dolgokat a semmire. Persze tudom, pont ez a játék lényege, hogy ne akarj lerakni minden kártyát, stb, de valahogy mindig beleesek vele ebbe a csapdába, és zavar, hogy nem tudom tovább építeni a kis erdei birodalmamat. 😅
Azt hozzá kell viszont tennem, hogy nagyon ritkán kerül asztalra, és csak az alapjáték van meg, lehet valamelyik kiegészítővel más lenne az élményem vele, vagy ha sűrűben játszanék vele és ráéreznék jobban a játék dinamikájára.

Hát ez nagyon szórakoztató videó lett, Oscar díjas alakításokkal és bevágásokkal fűszerezve 🤣🤣👍👍 Imádtam

Hullámhossz. Remek az alapkoncepció, de ez nem party, hanem egy party-killer játék. :) Komolyan elgondolkoztat, és ezért hosszú percekre megakad a flow, amíg valaki a megfelelő szót keresi. Azaz a tervezett hatás ellenkezőjét éri el... Viszont tetszik annyira, hogy ne adjam el. Fura...

Amit mondtál az igaz az Ark Novára. Ha nem manageled, hogy mit csinálsz a szünetig, és hogy váltod ki, ha szükséged van rá, akkor lehetnek üres köreid is, meg lehetnek olyan helyzetek is, amikor bentmarad a munkás, a pénz, a ki nem játszott kártya, amit el kell dobni. Ez viszont nem hibája, hanem előnye a játéknak: ettől lesz súlya annak, amit csinálsz. Ha nem tudnád elrontani, akkor mi a tétje a döntéseidnek?

Ark Nova mi?
Azt hiszem, ideje, hogy én is összehozzak egy ilyen listát, és hát eddig csak te vagy rajta.

Megjegyzés: igen az Ark Nova esetén a kevésbé gyakorlott játékosok gyakorta érzik úgy, hogy zsákutcába kerültek. Ilyenkor Használni kell azt, hogy az akciómat egy X-re cserélem, ki kell váltani a szünetet szponzorokkal, és jobb lapokat kell szerezni kártya akcióval. A Mars is tudja ugyanezt, csak ott az ilyen helyzetekben simán nem csinálsz semmit, tehát igazából egy kicsit rosszabb. Azt meg, hogy egy adott kártyára vársz, semmilyen kártyás játékban nem szabad csinálni. SEMELYIKBEN.

Hát az Ark Novát nagyon fájt hallanom felőled, meg is döbbentem mikor megláttam a videó thumbnail-ján...
Igen van tabló építés az Ark Novában, de a Mars Terraformálásával ellentétben it nem feltétlenül azon van a hangsúly.
A Marsnál is simán előfordulhat, hogy ha egy nyamvadtt tudomány ikonra várok, akkor nem jön. De pont ez a lényege az ilyen nagy húzó paklis játékoknak, hogy a lehetőségekből kell megragadni a legjobbat, nem pedig elvárni a paklitól hogy egy konkrét dolog jöjjön fel.... Én kimondottan élvezem a Marsot is meg az Ark Novát is full létszámmal, mindig van mit keresni / nézelődni így sosem unatkozom. Ellenben a Vörös Katedrális vagy az Amritsar estén, ahol az előtted ülő játékos úgy is tönkre fogja tenni a lehetőségeidet és kezdheted elölről a lépésed kigondolását... fujj...

A Dixit minden egyes kártyája kiborít ... nyilván direkt, és pont ez benne a zseniális, de az üvegbúra alatti égő szív/grillcsirke sokkoló - és messze nem ez a legdurvább!
De azért van.

Burgundia.
Akkor inkább kockázzunk. Vagy dobjunk fel egy pénzt.

Én a Mars terraformálásával vagyok így, elismerem, hogy mennyire szuper játék, de én nem szeretem. Sokszor játszottam vele, de soha nem nyertem, nem volt sikerélményem, ezért nem szeretem.

kuruzslók teli találat ezen a listán, pont így vagyok vele én is
esetleg még a hotel? aki építési engedély helyett 2x-et dob az "bumm szívtál!" tipikusan ugye a president/liberty-re

Számomra a Szép új világ és a Szép új királyság.
Az új világ draftolása és anyaggyűjtése, az épületek megépítési technikája fantasztikus! Az ember sajnálja amikor vége az utolsó körnek is, hisz éppen akkor tudna megindulni igazán az építkezés.
De ami igazán nyomasztó ebben a játékban az az, amit anno Zoli te is kiemeltél, hogy hol van a szép új világ? Végtelenül nyomasztó a színvilága, mind a kártyákon, mind a táblán, a két tábor miért is küzd egymással?! Szóval a játék mechanikája csodálatos, de a tematika csapnivaló és nyomasztó. Egyszerűen nem jó érzés vele játszani.

Gondoltam talán a Szép új királyság jobb lesz, de még nyomasztóbbra sikerült. Egyes játékmódokban csak az a kérdés hogy ki szerez kevesebb mínuszpontot. Végtelenül sötét, borzongató és többedszerre is leírom, hogy nyomasztó. Számomra egyszerűen nem volt jó érzés velük játszani. Sajnos így menniük kellett a háztól...

Remény hadművelet. Nagyon szeretem, de borzasztó nehéz nyerni benne. Ezért mindig úgy ülünk le mellé, hogy na majd MOST!, aztán végül megint elbukjuk a háborút. 😂

Hát ha az Ark novában gyakran fordul elő ilyen, az a rossz taktika eredménye... Bizony előre kell tervezni akár 4-5 körre is. Szerintem bőőőőven túl vagyok a 300 partin. De olyan, hogy üres kör, marha ritkán fordul elő. Akkor kártya vagy X akció és viszlát...

Szia. A társasjáték klubunkban jatékmesterként érzelmi hullámvasút játékokként szoktam hivatkozni ezekre a jatékokra.
Nálam a Dune Board Game, a Root, a SW Lázadás, a Kemet, a SW Peremvidék, a Cosmic econtner szerepelnek ezen a listán.
Én személy szerint rajongok ezekért a játékokért, de tudom hogy megosztóak a klubbon bellül.
Engem a saját és a másik játékos utazása is szorakoztat ezen a hullamvasúton.
Dune pl korabban felrobbantják a pajzsfalat a Harkonnen jatékos ( az erődben 14 csapat) megnézi, hogy 6 távolságra van a vihar, Harkonnen baró "á annyit ugyse megy", elküld 4 csapatot füszert begyüjteni. A partiban a Freemen es az Atreides játékos is fapofaval nézi, majd a vihar 6-ot meg, a füszerkitermelő harkonnen csapatokat megeszi a homokféreg, 14-es loss után Harkonnen báró: "innentől minden emberemet személyesen ismerem".
Köszönöm a videót szorakoztató volt.

Szia Zoli!
A kuruzslók szerintem még több sebből vérzik, mint amiket elmondtál róla. Nekem például a pici kartonlapkák kihúzása a zsákból annyira élményromboló, ellentétben egy Azullal ahol élmény beletúrni a zsákba, vagy egy Cascadiával szemben. Tudom, hogy lehet hozzá venni műanyag kiegészítőt, de szerintem annak illene alapból a dobozban lennie. Itt van egy mély fekete zsákom, aminek az alján néha alagi találom meg azokat a körömnyi lapkákat :(

Kedves Zoli!
Nagyon érdekes kérdéseket feszeget ez a videó, aki sokat játszik annak biztosan volt már egy naeztnemhiszemel pillanata, ahogy a videó utolsó játékánál is említed.
Viszont a hozzászólások alapján csak engem zavart ez a sok bevágás, effekt, kamera ki-be zoom. Persze, kell egy kis játékosság, nem egy híradót nézünk, de konkrétan azt éreztem, hogy félpercenként kell valami effektet betenni, hogy a figyelmet megtartsd, mintha már senki nem tudna egy tiktok videónál többet figyelni. Nyilván van az a célközönség akit ezzel lehet megfogni, de szerintem pont ez a témájú videó az, amit az idősebbek néznek, akiknek talán még nem ez a fő szempont.

Travelin. Egyszerűen kapcsolatokat képes tönkretenni az a játék :DDD

Nekem a Special kiadás van meg a Castles of Burgundyból, és rengetegszer játszok vele solo módot. Ez a kedvenc játékom, de néha gyűlölöm, hogy az Automa pont azt az egy lapkát veszi el, amit én akarok, annyi más lehetőség közül. viszont így jól szimulálja egy másik játékos ténykedését. Sokszor én azon húzom fel magam, de mindent megér :)

Nem tudod mennyire aktuális... Pont a hétvégén dobtam le a láncot a Broom Service kapcsán. Nem jellemző rám, de már annyira kiakasztott, hogy semmi nem jött össze, hogy felnőtt létemre megsértődtem a játékra :D Amikor apa már harmadjára halászta el előlem az 1 pálcás felhőt, és még csak nem is azon múlt, hogy elvesztettem volna a bátor szerepet, mert nem, egyszerűen csak az időzítés. És olyan egy piszkosul szemét játék, belekényszerít a kockázatvállalásba, mert ha mindent gyáván játszol ki, úgy lemaradsz, mint a borravaló! Ha pedig kockáztattál, és elbuktad, akkor abban a körben SEMMIT nem kapsz, cumi bő nyállal. És ha már a harmadik vagy negyedik kört nyelted be, amikor egy lapát sz@rt nem tudtál arrébb vinni, akkor be is vágnád a sarokba az egészet :D De ugyanakkor van egy végtelenül vonzó és izgalmas aspektusa is ennek a tervezgetésnek, hogy mit mikor próbáljak gyűjteni és leadni, hogy hátha mégis bejön minden, amit elterveztem és akkor felmosom a padlót mindenkivel.. Borzasztó addiktív játék 😂 (Pont azon vagyok, hogy "puhítsam" kicsit ezt a nagyon büntető jellegét, mert jelenleg esélytelen lenne kipróbálni a gyerekkel, aki még mindenen megsértődik ..)
De mondok másikat is, édesanyámnak meg az Eruption ilyen, hogy inkább hagyja gyorsan leégni a faluját, hogy ő kapja meg a tűzhányókat, amit betesz hozzánk, és akkor "dögöljön meg a szomszéd tehene is" 😅 Nekünk sem élvezetes tovább, amikor őt már nem érdekli annyira, hogy legalább próbáljon védekezni.

Szuper kis video lett! Jó hallani végre olyan negatívumokról is a játékok kapcsán, ami a játékok bemutatása során nem jött szóba. Pedig az ördög a részletekben rejlik, és bizony van olyan, hogy egy icipici részlet miatt - ami a játék legmélyén leledzik - az ember nem szereti. És ez bizony lehet, hogy csak a megvétele után derül ki.
Szumma-szummárum: kéretik szigorúbb szemmel bemutatni a játékokat! :)

Ez nagyon vicces videó lett 👏😆

Az Ark Nova tök egyszerűen orvosolható - fel kell emelni a kézlimitet 5 meg 8 lapra. Semmmmmiiii értelme nincs ilyen rohadt szűk kézlimitnek. Azért érzed, hogy nyögvenyelős, mert folyamatosan el kell dobni lapokat. Én is pont ugyan ezt érzem. Iszonyú idegesítő, hogy el kell dobj pl egy madarat, majd kihúzod azt a lapot, hogy minden madár 1-gyel olcsóbb. A következő körben eldobsz egy majmot, majd kihúzod utána hogy minden majom 2vel olcsóbb… na kapja be.

Clank! Imádom a játék menetét, hangulatát, de hogy még a végén is lehetnek olyan körök, hogy nem tudsz lépni egyáltalán, rohadt idegesítő. No meg hogy simán meghalhatsz bármikor. Az meg konkrétan szerintem játéktervezői hiba, hogy vannak kártyák, amik azt írják, hogy -1 clank, de pont soha nincs kint kockád, amikor előjön ez a lap. Ilyenkor miért nem lehet a zsákból kiszedni?? És azt is nagyon súlyos játéktervezői hibának gondolom, hogy egy másfél órás játék után lehet hogy nulla pontod lesz. Egy sima Clankben még csak-csak el tudom engedni, de a legacyban ennél gyűlöletesebb dolgot elképzelni sem tudok.

Kb az ameri műgfaj ilyen. Imádom de a szerecsefaktor gyűlöletessé tudja tenni :D A legnagyobb bosszúságot eddig talán a Cthulhu Halandó halál okozta. Az a szivatás amit le tud rendezni az a játék az nem semmi :D.

Csodaország csatái. Elképesztő, hogy akárhány erős korongot szerzek, égetem el az őrületkorongokat, mindig az őrületkorongok jönnek ki a zsákomból.

Már jó sok komment született, így nem biztos, hogy ez is olvasva lesz, de azért leírom, mert .... mert úgy érzem. :)
Szóval én nem egy játékot említenék, hanem inkább egy játék típust. Imádom a blöffölős/hazudós játékokat (Skull, Avalon, Spicy, Coup, ... vagy akár a 'gyilkosos' játékok), de úúúúúútálom is őket, mert nem vagyok jó bennük. Nem tudok igazán hazudni, és nem is jó az emberismeretem, hogy rá tudjak jönni, ki hazudik nekem, és ki nem. Érzésre meg hiába várok, mert mindig megtéveszt engem (hiába no, a 'női megérzés'-em a béka feneke alatt van így, férfiként). :)

Nekem 2 ilyen játék van most a polcomon. Az egyik a Colt express (szereti a család, de nem lehet benne tervezni és a végén mindenki felhúzza magát). A másik az Unmatched sorozat (baromi jó játék, de a fiam mindig elver benne).

Nekem nagy csalódás volt az Ark Novat itt látni, mivel a "Kedvenc társasjátékaim" sorozatban is benne volt, itt meg azt mondod, hogy mérsékelt a lelkesedésed iránta. 😢 A kettő egymásnak ellent mond, ami bennem kérdéseket vet fel.

Köszönöm! Végre valaki megemlíti az ArkNova árnyoldalát 😍Ezért adtam el végül. Pedig közben nekem is tetszett, de emiatt nem került elégszer elő :')
Dixitet szintén teljesen átérzem, nekem a Hullámhossz is ilyen.
Engem a LapZárta nem bánt (de lehet csak mert grafikus vagyok 😅) viszont a KitchenRush-nál nagyon ezt érztem.

ui: Nagyon tetszik, hogy végre árnyaltabb volt ez a videó, mégtöbb ilyet! ❤❤

Mi soha nem pontozásra játszunk a Dixittel, simán csak szórakozás. 😊

Fú, az Ark Novánál elvesztettél. Csak béna vagy hozzá. 😂

Imádom a rageelős Zolit!😂
Egyébként nekem leginkább a Sagrada hozza ezt a hangulatot, hogy szépen békésen építgetek egész meccsen minden királyul alakul és ha az utolsó két fordulóban nincs velem fortuna akkor a pokol lángjain égek el az orrom alatt morzsolt káromkodásaimmal. 🤣🤣

Wrath of the Lich King
Nagyon hangulatos játék... szép asztalkép... átlátható szabályok... izgalmas játékmenet... aszimetrikus hősök... a Warcraft tematika remek adaptációja... a Pandemic rendszer jótékony továbbfejlesztése...
De amikor sokadszorra buksz el egy jól induló próbálkozást azért, mert a "Scourge Rises" után pont kijön mégegyszer a frissen telepakolt helyszínkártya, és a Kétségbeesés jelölő egyből 4-6 mezőt megy előre... és ezt még csak megakadályozni sem lehet, szimpla pech. Na, ez mindig elveszi a kedvünket egy időre ettől az amúgy zseniális játéktól.

Nálam a cafe, meg a firkaland, de igazából bármi ilyen lehet, ha a párom is játszik.... 😂😅

Jó a vágás! A téma is.

hmm, érdekes h senki nem említette meg a Holtak tele vagy a Kingdom Death: Monster játékokat...itt egy dobás, egy eseménylapka annyit mond, h You died... és ezek nem mitigálhatóak...mozogni kell, események jönnek, stb
ez a 2 játék emiatt olyan, h soha nem ülnék le játszani vele (pedig a koncepció maga tetszene)

Kettő játék sorozat meg műfaj jutott eszembe ami ilyen love-hate kapcsolat:

1. Fekete történetek
Akármennyire is szeretem ezt a sorozatot, vannak olyan sztorik vagy olyan kártya paklik amiket egyszerűen lehetetlen kitalálni. A fekete történetek - végzetes szerelem erre egy tökéletes példa. Ha felismerjük egyből a filmet ahonnan szedték, akkor nagyon könnyű viszont ha nem, akkor órákon át találgatjátjuk azt az egyet és megunjuk.

2. Reflex, gyorsasági játékok
Nem is feltétlen a játékmenete az, ami miatt nem szeretem mert én személy szerint oda vagyok ezekért a műfajú társasokért, ám az ismerőseim nagy része kevésbé mert nincs meg az a siker élményük, mint más társasoknál. Rengeteg ilyen társas van meg nekem, de más az igény a környezetemben ezért ritkbban tudok ezekkel a társasokkal játszani.

ark novánál a sirás szívemből szólt

Imádom a videóitokat, ti inspiráltok arra, hogy újabb társasokat próbáljunk ki, és színesítsük az esti programjainkat <3 Amire én naggggggyon nagyon kíváncsi lennék, ha készítenétek egy olyan videót, ami a különböző játékos "archetípusokat" mutatja be. Szerintem imádná mindenki. Ti tutira sokkal több játékostípussal találkoztatok már, mint én, de a saját kis szerény élményeim alapján én ezeket gyűjteném össze: 1.) A stratégiázó, soha nem tudod mit fog éppen húzni vagy lépni, totál kiszámíthatatlan. 2.) A nagyon beleélős és rettentő érzékeny, ha ő épp vesztésre áll, és a többiek nyerésre. 3.) A sunyi, aki minden lépésnél próbál csalni, csak a csalás öröméért. 4.) A pókerarc, aki shhemmmi érzelmet nem mutat, nem számít mennyire izgalmas vagy érzelemdús egy játékparty. 5.) Az undorítóan gusztustalanul örömködő, aki hangosan tudtára adja a többieknek, hogy ő nyert, vagy nyerésre áll, a többiek pedig épp vesztésre.

A legnagyobb ilyenem az a Kuruzslók, és érdekes, mert nem a lutrifaktora miatt, amit te említesz, bár tényleg idegörlő, de nekem a vége az, ami nem tetszik. Kezdem az elejéről. Az alkatrészei és a dizájn valami fantasztikus! Ez a sok kis apró, különböző színű hozzávaló, ahogy gyűjtögeted, egyre gazdagabb a zsákod, egyre jobb vagy, minden szuper, még akkor is, ha közben felrobbansz 1-2 körben, mert tudod, hogy a másik is belefut majd. Ha jól emlékszem 9 forduló egy party. a nyolcadik fordulóig IMÁDOM, és a 9. forduló tönkretesz mindent, amit addig csináltam. Hacsak valaki nem tud a 9. fordulóra akkora előnyt szert tenni, hogy már mindegy mit csinál ott, akkor nagyon könnyen oda tud veszni az élmény azáltal, hogy az ellenfelednek jobb összetevők jönnek elő a zsákjából. Majd megáll, tök szarul állsz és pontosan látod az állast, tökéletesen látod, hogy meddig kellene eljuss, hogy legyen esélyed és tudod, tudod, hogy semmi esélyed, mert egy csomó fehéret felhúztál és NINCS MÁS MÓD a győzelemre, kizárólag az, hogy húzol tovább és reménykedsz abban, hogy valami nagy csoda folytán nem újabb fehér jön fel, de úgyis az lesz.. hiányzik belőle a party végi pontszámítás, feladatkártyák, amik titokban vannak tartva, hogyha az utolsó kör végén nem is állsz nyerésre, ott legyen a játék izgalma, hogy hiába robbansz vagy állsz meg annak ellenére, hogy jobban áll az ellenfeled, lehet, hogy a feladatkártyákkal mégis elhappolod a győzelmet, mert a játék eleje óta figyeltél rá. Nem tudom hányszor játszottam vele, talán 3x, de mind a három kör ilyen volt, a kilencedig körben valaki fixen jobban fog állni és a többiek húznak, amíg fel nem robbannak, mert csak úgy nyerhetnének, ha mégis megelőzik. Saját magát teszi tönkre a játék, pedig az a 8 kör, az építgetés/gyűjtögetés fázis piszkosul jó és élvezhető.

Nagyon szeretem a vágótokat, ezt már jó ideje ki akarom adni magamból 😂 passzol a dinamikáddal és humoroddal 110%-osan!

😄😄😄

Catan. Kibaszottul gyűlölöm…😂

Nekem a Sakura adta ezt az érzést. Imádom a grafikáját, és tetszik hogy ütős vívős, hogy a színre lehet más színű ugyanolyan lapot tenni, hogy az 1-esre lehet 13-ast tenni és fordítva. De... Amikor nem sikerül sehova se rakni és sorban húzom fel a halmokat, miközben a többieknek nem kell felhúzniuk és hiába szeretnék segítséget használni egyik sem segít rajtam. A másik pedig, hogy némelyik segítő ikonográfiája sokadik játékra se egyértelmű. Mindig meg kell nézni a szabályban a leírást, ami megakasztja az egyébként gyors játékot. Egyszer el is adtam ezek miatt, de újra megvettem, mert egyébként tetszik, aztán több játék után megint azon vagyok, hogy legszívesebben eladnám XD

Ark Nova Vs Mars Terraformálása kapcsán maximálisan egyetértek veled, sőt nagyot nőttél a szememben a véleményeddel!